Nemzeti Lovarda

Civil üzemeltetésben a Nemzeti Lovarda

2009. április elsejével megnyugtatóan rendeződni látszik az évek óta a fennmaradásáért küzdő Nemzeti Lovarda sorsa, hiszen a civil lovas társadalom régi vágya vált valóra azzal, hogy a budapesti, Kerepesi út 7. szám alatti ingatlan - közkeletű nevén a Tattersall - a Nemzeti Lovardáért Közhasznú Alapítvány fennhatósága alá került. A második negyedév kezdetével az üzemeltetést az alapítvány egyszemélyi tulajdonában lévő gazdasági társaság (N. L. Sportlétesítmény Kft.) végzi.
Nagy veszteség lett volna, ha az államosítás előtt a nemzet lovas társadalmának tulajdonát képező Nemzeti Lovarda a rendszerváltást követően húsz évvel bezárja kapuit, hiszen akkor pótolhatatlanul eltűnik a Tattersall 130 éves szellemisége, kultúrája.
A Nemzeti Lovardáért Alapítvány a lovas társadalom legszélesebb rétegeit képviseli. Azokat, akiknek szükségük van egy Nemzeti Lovas Központra, és szakmailag működtetni is tudják azt. Ettől a tehertől az állam most megszabadult, mert a tulajdonában lévő intézmény a továbbiakban nem kerül pénzébe.
A környező országok mindegyike (Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Cseh Köztársaság, Lengyelország stb.) rendelkezik megfelelő lovas centrummal, pedig egyik nép sem vallja magát lovas nemzetnek, ahogy egyikük sem köszönhet annyit e nemes állatnak, mint mi magyarok. A Nemzeti Lovarda egy olyan magyar szimbólum, amelyik napjaink modern, ló nélküli társadalmában is ősi, lovas nemzeti kultúránkat hivatott képviselni. A ló ugyan kiszorult mindennapjainkból, s talán az állam sem érzékeli, hogy számára stratégiai szerepe volna, pedig a fejlett világban látható tendenciák ennek ellentmondanak.
A fejlett nyugati országok sokkal komolyabban veszik a lovas szektort, s emiatt az ott nagyságrendekkel jobban is működik. Az ágazat maga is jelentős számú dolgozót foglalkoztat, takarmányigényén és a tenyésztésen keresztül a mezőgazdaság komoly megrendelője, a szükséges eszközök beszerzése révén pedig számos gyártónak és kereskedőnek biztosít piacot. A lovas- és lósport ugyanis nem csak sport, vagy a természet szeretetét kifejező tevékenység, esetleg öncélú testmozgás, hanem a lótartáson, tenyésztésen, kiképzésen és a kapcsolódó tevékenységeken keresztül már hazánkban is milliárdos bevételt katalizáló, valamint jelentős számú munkahelyet teremtő komplett iparág.
A Nemzeti Lovarda az egyetlen olyan létesítmény ma Budapesten, amely egyedüli megoldásként helyet tud adni a Magyar Öttusa Szövetség sportolóinak, s az mindenki számára nyilvánvaló, hogy a magyar öttusasport kiemelkedő nemzetközi eredményei milyen jó hírét keltik Magyarországnak.
A Nemzeti Lovarda új üzemeltetője a létesítményt nem pusztán az enyészettől kívánja megmenteni, hanem céljai közt szerepel az is, hogy azt modernizálja, s a XXI. század igényeihez igazítsa. A megújuló lovas központ adhat helyet a továbbiakban a legkülönfélébb lovas szakágak (díjugratás, díjlovaglás, lovastorna, western, reining stb.) rangos hazai és nemzetközi versenyeinek, és a különböző tenyésztő szervezetek jelentősebb rendezvényeinek, melyek pozitív idegenforgalmi hatása is számottevő.

A létesítmény azonban nemcsak az élsportot és az elit tenyésztést szolgálhatja. Budapesten az egyetlen helyszín ugyanis, amelyik mozgáskorlátozottak gyógy-lovagoltatására is alkalmas, s színvonalas lovasiskola fenntartásával a 2 milliós főváros szabadidős tevékenységeihez is építő jelleggel kíván hozzájárulni. Az infrastrukturális fejlesztéseken túl, a Nemzeti Lovarda korábbi, az elmúlt évek agóniája során elvesztett funkcióit is fel kívánjuk támasztani. A tervek között szerepel a középfokú szakképzés ismételt beindítása, s a felsőfokú szakirányú oktatásban való részvétel is. Ez utóbbi téren, első lépésként csatlakozunk a Szent István Egyetem sikeres Lovastanár- és szervező, másoddiplomát adó képzéséhez. Az intézmény mindent megtesz emellett azért is, hogy ismét a lovas ágazat adminisztrációs- és tudásközpontjává váljon.
Nem kis feladat vár tehát ránk, hiszen a műemléki épületek felújítása és a közműrendszer korszerűsítése a tervezett, de egyben szükséges fejlesztések nélkül is komoly erőpróbát jelent. Az elszántság, kitartás és társadalmi támogatottság mindehhez adott, melyhez remélhetően pályázati források és beruházói érdeklődés is társulni fognak.

Budapest, 2009. április 1.