Nemzeti Lovarda Története

A Nemzeti Lovarda története
 
Az 1873-ban egyesített főváros, Budapest gyors fejlődésnek indult, kőburkolatú utcák, omnibusz vonalak hálózták be a várost. A növekvő állami és fővárosi igények hatására 1877-ben létrehozták a „Lótenyésztés Emelésére Alakult Részvénytársaságot”, hogy vásárok, kiállítások és versenyek szervezésével igyekezzenek elősegíteni a hazai lótenyésztés fejlődését. A Székesfővárossal kötött megállapodás szerint 30 évre megszerezték „lóvásártérül” a Külső-Kerepesi út mentén fekvő Városi Omnibusz Telep területét.

Ezen a Keleti pályaudvar melletti, 46 ezer négyszögöles telken kezdte meg működését a Társaság, és tevékenysége miatt, hasonlóan más európai lovas létesítményekhez, Richard Tattersall angol lókereskedő nevéből mintegy védjegyként, a pestiek csak „Tattersall”-ként kezdték emlegetni.

Az első, nagysikerű budapesti lókiállítást és árverést 1878-ban rendezték meg, melynek megnyitóján megjelent Ferenc József császár is Erzsébet királyné társaságában.
1894-től új színfolttal bővült a Tattersall tevékenysége, a luxus lóárveréssel egyidejűleg itt rendezték meg az első budapesti lovasversenyt, melynek programjában díjlovaglás, díjugratás és szalagtépés szerepelt.
1914-ben megalakították a Budapesti Lovassport Egyesületet, mint az első magyar, kifejezetten sportlovaglással és lovasversenyek rendezésével foglalkozó szervezetet.
1931-ben, az Ügető kiválásakor a régi istállókat felújították, és megépítették Európa második legnagyobb fedeles lovagló csarnokát. A korabeli fotókról és híradókból látható, hogy az impozáns épületegyüttes a legmagasabb elvárásoknak is megfelelt, ezer néző fért el a páholyokban, a telep 20 istállójában pedig 308 lovat lehetett kényelmesen elhelyezni. Az ország első állandó nyitott ugrókertjét is itt hozták létre 1939-ben.

A II. Világháború során, Budapest ostromát követően megsérültek az épületek, a pályák, sok ló elpusztult, szétszéledt vagy elhordták őket. A romok eltakarítását követően azonban hamarosan újraindult az élet a telepen.
A háború után a Tattersall különböző intézmények fennhatósága alatt működött. Sajnos, az ideológia nem fért össze az „úri sporttal”, és a pazar fedeles lovardát 1952-ben lerombolták, csak a fő épület, a „Kóbli” maradt meg.

A telep 1956-ban a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alá került, mint az Országos Lótenyésztési Felügyelőség Sportistállói. Feladata ezt követően a lovak kiképzése, sport kipróbálása, lovasversenyek rendezése és - leginkább külföldiek részére - bérlovarda üzemeltetése volt. Minthogy a háború után a Nemzeti Múzeum mögötti, Ybl Miklós tervezte Nemzeti Lovardát is elbontották, a 60-as években a telep „megörökölte” a „Nemzeti Lovarda” elnevezést.

Óriási előrelépést jelentett, hogy a Magyar Lóverseny Vállalat égisze alatt 1985-re megépülhetett az új fedeles lovarda a hozzá kapcsolódó istállókkal és öltözőkkel, hiszen ez biztosította az egyre értékesebb lóállomány időjárástól független idomítási és sport munkáját.

Az intézmény fennállásának 120. évében ismét jelentős változásokat élt meg: a MÉM 1988-tól az Állatorvos-tudományi Egyetem kötelékébe rendelte a Tattersallt, mint önálló jogi személyiségű Lovas Tanüzemet, és ekkor jelent meg először a "Nemzeti Lovarda" hivatalos elnevezésként. Az új alapító okirat szerint feladatai bővültek az oktatási, kutatási tevékenységek ellátásával.

Beindult az egyetemisták szakmai elméleti és gyakorlati oktatása, valamint a lóval kapcsolatos szakterületek posztgraduális képzése. A felújítások során a régi állásokat tágas boxokká alakították, átadták az állategészségügyi részleget és az oktatási központot. Elkezdődött a középfokú lóápoló szakképzés, elkészült a kovács tanműhely, kialakították a szaporodásbiológiai labort. Megkezdte működését az új fedeztetési állomás, természetes és mesterséges eljárással, panziós kanca boxok kialakításával. Ezt követte az edző- és a versenypályák rekonstrukciója. 1999-ben elindult a lovastúra vezető és patkolókovács szakképzés, elkészült a kis fedeles lovarda a hozzá tartozó istállóval és a terápiás lovas oktató központtal.

 A főként állami támogatásból fenntartott intézmény forrásai egyre apadtak. 2006-ra a kedvezőtlen helyzetnek „köszönhetően” a Lovarda bezárása fenyegette a lovas társadalmat.
 

A Nemzeti Lovarda újjászületése
 
Három év stagnálás után a Nemzeti Lovarda széleskörű és nagyon elszánt polgári összefogásnak köszönhetően új életre kelt. Jelenleg a Nemzeti Lovardáért Közhasznú Alapítvány fennhatósága alatt az általa alapított gazdasági társaság, az N. L. Sportlétesítmény Kft. üzemelteti. A Tattersall fennmaradásáért tevékenykedők az elmúlt időszakot sikertörténetként élhetik meg. Folyamatosan magas szintű szakmai „régi-új” célokat tűznek ki, amelyek megvalósításához különböző anyagi forrásokat próbálnak előteremteni – a világ és Magyarország gazdasági helyzete dacára.

A Parlamentben bemutatott Nemzeti Lovasprogram egyelőre csak elméleti keretet nyújt a hosszú távú célok megvalósulásához, de abban, hogy újra „lovas nemzetté” váljon a magyar, a Tattersall intézményének jelentős szerepet szán.

A főváros szívében, a nyolcadik kerületben található intézmény kivételes zöld terület a „béke szigete”. Naponta ezrek sétálnak el a Nemzeti Lovarda előtt, a kapun belépve egy csodálatos sport világát fedezhetik fel a látogatók, kikapcsolódást és felüdülést találhatnak ebben a rohanó világban.

A jól felszerelt telep a lovassportok olimpiai szakágai mellett az öttusázó élsportolók számára is a világversenyekre való felkészülés helyszíne.
A lovarda a fővárosban élő szabadidő-lovasok igényeit is kiszolgálja, a mozgáskorlátozottak számára pedig az egyetlen hely Budapesten, ahol lehetőség nyílik a terápiás és rehabilitációs gyógylovagoltatásra.

A lovarda több felsőoktatási intézmény hallgatói számára nyújt lehetőséget a ló körüli gyakorlati ismeretek elsajátítására, a lótartás technológiájának megismerésére.

Az egyre nagyobb tömegeket megmozgató, Budapest köré szerveződött lovas életnek szüksége volt egy olyan nemzetközi színvonalú versenyhelyszínre, ahol kiemelt fontosságú, színvonalas hazai és nemzetközi lovasversenyeket lehet rendezni.
A patinás, történelmi hangulatú Tattersallt egyedülálló, központi fekvése, hagyományai, a lovassportban betöltött helye a mai igényeknek mindenben megfelelő, nemzetközi szintű versenyközpont szerepére predesztinálja.
 A Nemzeti Lovarda megújulásának első lépéseként felújították a két fedeles lovarda talaját, a régi homokot új, korszerű geotextiles talajra cserélték. A talajcserével a téli versenyek résztvevőinek száma ugrásszerűen megemelkedett.
 A nagy értékű sportlovak egészségének megőrzése szempontjából a versenypálya talajának minősége alapvető fontosságú. Sok komoly sérülést lehet elkerülni, ha a nemzetközi kutatások alapján kifejlesztett, modern technológiával készült, rugalmas talajon tréningeznek a lovakkal.
A kinti versenypálya talajának cseréje nem jöhetett volna létre dr. Paár Béla (Nemzeti Lovardáért Alapítvány, alapító tag) nagylelkű felajánlása nélkül.  Adományából készül az immár európai színvonalú, négy évszakos kültéri pálya, amit a szabadtéri szezon kezdetére már birtokba vehetnek a lovasok.

Fatal error: Call to undefined method SessionHandler::writeSession() in /chroot/home/nemzetil/nemzetilovarda.hu/html/libraries/classes/Core/Runner/HTTPRunner.php on line 100